Az alumínium nyílászáró és a homlokzat kapcsolata

A legújabb alumínium nyílászárós megoldások, többek között a filigrán tokrendszerek és a nagy üvegfelületek megjelenésével párhuzamosan a homlokzatok is átalakultak a családi házak piacán. Egyre több épületnél a funkcionalitás mellett a design is kiemelt szerepet játszik. A tervezés során azonban még csak ritkán vonnak be az építészek nyílászárókkal és homlokzattal foglalkozó szakembereket. Vatai Krisztián, a homlokzatok tervezésével, kivitelezésével és gyártásával foglalkozó Facade Design & Building ügyvezetője szerint, hogy ez megváltozzon szemléletváltásra és edukációra van szükség.

A tervezés során mennyire figyelnek arra az építészek, hogy a nyílászárókat és a homlokzatot egy egységként kezeljék?

Bár a nyílászárók és a homlokzat nagyon szoros kapcsolatban vannak, azt tapasztalom, hogy alig van olyan terv, amiben erre az összefüggésre figyelnének. A korábban jellemző vakolt homlokzatok helyett egyre nagyobb számban jelennek meg burkolatok az épületen, amelyek bár eltartva adnak kérget a fogadószerkezettől, a téglából vagy vasbetonból készült faltól, még sincs meg az az általános tapasztalat, hogy ennek tervezésben, csomópont szerint hogyan kellene kinéznie.  Mi épül meg a helyszínen, milyen látvánnyal, hogyan fog összeállni a tervezési oldalon, tapasztalatunk szerint ritkán ismerik az építészek. Azt gondolom, hogy ebben kell őket segíteni. Ahogy egy nyílászáró gyártót is segíti a rendszeranyag gyártója vagy disztribútora, nekünk, homlokzatokkal és nyílászárókkal foglalkozó szakembereknek, szakkivitelezőknek kell az átmeneti információhiányos időszakban edukálni.  A tervezőknek, generálkivitelezőknek, építésvezetőknek el kell magyaráznunk, hogy ezek hogyan függnek össze egymással.

Mi a jelenlegi gyakorlat?

Leggyakrabban a megrendelők külön-külön tendereztetik a nyílászárót, a burkolatot, a vízzáró réteget, a takarólemezeket, tehát ami kívülről megjelenik a homlokzaton. Szerződéskötés után sokszor ezek cégek nem dolgoznak össze azért, megrendelői oldalról kellő időben nincsenek összefogva, hogy gördülékeny legyen a munka. Tehát mindegyik külön-külön elkezd dolgozni, aztán ahol találkoznak, találkoznak. Így már a folyamat közben jelenik meg az a kérdés, hogyan fog egyben kinézni. A munkafolyamat során a homlokzatos szakember az utolsó láncszem, tehát nekünk kell alkalmazkodnunk az addigi eredményhez, ami hálátlan dolog. Ha már a tervezés elején komplexitásában lenne kezelve a nyílászáró és a homlokzat kérdése, sokkal jobb lenne a végeredmény esztétikailag és a munkavégzés szempontjából is, nem beszélve az erőforrásmegosztás miatti költségoptimalizálásról.

A felmerülő problémákat gyakorlati oldalról, hogy képzeljem el? Mondjuk előfordulhat, hogy be van építve egy bizonyos alumínium nyílászáró, árnyékoló és emiatt ti nem tudtok valamit homlokzatburkolásban megoldani?

Például a megrendelő kiválaszt egy vastagabb szerkezetet, és amellett dönt, hogy ez valamennyire álljon ki a falsíkból. Ekkor megnő a burkolat távolsága a fogadó szerkezettől, és ez teljesen más konszolidálást, azaz távolságokat jelent, ami többletköltséggel jár. Ez esetben kialakulnak olyan beforduló részek, ahova két-három vagy akár 10 centis kávákat kell berakni, de ezzel a megjelenéssel a megrendelő nem számol. Vagy ha a burkolat ráfordul az alumínium nyílászáró tokjára, úgy az mellett, hogy esztétikailag más megjelenést fog eredményezni, többletköltsége is van, hiszen a távtartások megváltoztatásával az anyag oldaláról nő a költség. És ez ugyanígy igaz fordítva is: hogyha homlokzati síkon túl filigrán tokozatú egy nyílászáró szerkezet de kellő szélességű fogadószerkezetről nem gondoskodnak, akkor szintén nem lehet ráfordulni homlokzatburkolattal, mert a szigetelés helyigénye miatt ugyanúgy káva kerül kialakításra, ami esztétikailag szintén megváltoztatja az épületet.

Azért a középületeknél, a kommunális építészeti kultúrában már kezd megjelenni, hogy egy tervezés során közösen gondolkodnak a nyílászáróban és a homlokzatban…

Igen, ott már elindult ez a tendencia. Generálkivitelezőktől, sőt generál építészektől is egyre több megkeresés érkezik a közös előkészítő munka érdekében. Arra bíztatunk mindenkit, kezdjenek el dolgozni az üveghomlokzat- vagy nyílászáró specialista, valamint a homlokzatépítő céggel azután, hogy az építész elkészítette a látványterveket. Küldje el, hogy mit álmodott meg, majd egyeztetés és megállapodás után mi a nyílászáró és árnyékoló szaktervezővel kooperációban megrajzoljuk a csomópontokat. Egyszóval már a tervezési fázisban érdemes összedolgozunk a homlokzaton. Nyilván, ahogy a KAV-val is, a piacon működő legtöbb szakági tervezőkkel napi kapcsolatunk van. Ismerjük egymás gondolkodását, így együtt tudunk tervezni. Kommunális beruházásnál ez a generáltervező feladata. Az a generálkivitelező, amely szembesült már ezzel a problémával – tehát csak jelentős csúszással, magas többletköltségekkel tudott abszolválni egy épületet –, azok már tudják, hogy komplett homlokzatot kell megbízásként kiadni, a burkolatot és nyílászárót egységként kezelve. Olyan cégeket pályáztatnak meg, vagy hirdetnek ki tendergyőztesnek, akik már dolgoztak egymással, és ezeket a tervezési feladatokat közösen meg tudják oldani.

Mennyire számít az, hogy ma Magyarországon a szabályozásban, nem jelenik meg ez a kérdés a családi házas vonalon?

A szabályozásban a tervezők alatt a tájépítész, tűzvédelmi- és a villamossági, stb. szakember jelenik meg. Nyílászáróra, homlokzatra jellemzően nem vonnak be szaktervezőket vagy szakkivitelezőket, pedig a legnagyobb tapasztalat nyilvánvalóan náluk van a tervezési fázisban. Ha minket, vagy a KAV-ot megkeresnek ilyen kéréssel, sokszor tapasztaljuk, hogy a tervezési folyamat nincs beárazva és nem számolnak az ütemtervi időigényével. Az itt befektetett munka, csak akkor jön vissza, ha a gyártást és/vagy a kivitelezést is tőlünk rendelik meg. Nagyon fontos lenne, hogy erre megfelelő tervezői költségeket allokálnának. Másrészről én azt gondolom, hogyha nem is lehet egy kézben azaz egy cégben tartani az egész homlokzatot – nem nagyon tud ugyanis ez a szakma eltartani egy szakspecialista céget, aki a teljes homlokzatot megcsinálja –, ugyanakkor az lehetne egy működő munkametodika, hogy akik kívülről a homlokzaton együtt dolgoznak, azoknak igenis csomóponti részlettervekből kellene dolgozni. A szakkivitelezők, gyártók bevonásával, akik ismerik az új megoldásokat és technológiákat, legyen pontosítva milyen üvegtípusok legyenek betervezve, burkoláshoz milyen anyag legyen kiválasztva, annak minden tulajdonságát figyelembe véve. Ez mind a kivitelezés, mind pedig a felhasználás szempontjából fontos.

Mennyire értesz egyet azzal az állítással, hogy ma már a nyílászárókhoz építjük a házakat?

Valósnak látom ezt a kijelentést. Egy épület szerkezetét az esztétikai megjelenése határozza meg, aminek az egyik legfontosabb része a nyílászáró, a tolóajtó, a függönyfal. Egyre nagyobb ablakok, üvegfelületek kerülnek az épületekre, és ez határozza meg, hogy a tartó- valamint burkolószerkezetet hogyan építed meg.  Komoly szempont a dizájn egy épületnél. Emiatt újabb és újabb anyagok jelennek meg, amihez alkalmazkodni kell a mögöttes dolgoknak. Nyilván a funkcionalitás is meghatározza az épületnek a szerkezetépítését, például a Covid miatt megváltozott az irodaépületek belső elrendezésének az igénye. Makacsul egyetértek azzal, hogy kívülről, belülről vizuálisan az egyik legmeghatározóbb szempont, az a nyílászáró az épületen.

Családi házak kapcsán homlokzati kérdésekben milyen trendeket, anyagokat, megoldásokat látsz, ami az itthoni választásokat meghatározza?

Az eddig is használt táblás anyagok a családi háznál megmaradtak. Ilyenek például a szálcement vagy kompozit, melyek akár közel négy négyzetméteres táblaméretben is megjelenhetnek a homlokzaton.  Emellett egyre több épületen jelennek meg pusztán díszítő elemként a burkolatok vagy burkolatsávok. A homlokzaton megjelenő elemek hővédelmi tudása is egyre fontosabb szerepet játszik. Ma már nem a hidegtől, hanem a felmelegedéstől próbálják megvédeni az épületet, emiatt az átszellőztetett homlokzati kéregmegoldások egyre nagyobb teret kapnak. Ár-érték arányban a piac kezdi elfogadni a lakóépületekre szerelt homlokzattechnikát – ugyanúgy, ahogy az alumínium nyílászárók esetében is tapasztaltuk az elmúlt években –, hogy különleges megjelenésük, valamint egyedi tudásuk miatt bár drágább megoldásnak bizonyulnak, de hosszú távra tervezve e termékek kerülnek legtöbbször beépítésre.