Ablakok a maximális látvány szolgálatában

A keret nélküli ablakok a modern és minimál stílusú házak kedvelt elemei, hiszen a szinte láthatatlan kereteknek köszönhetően a külső és a belső tér összekapcsolódik, így nincs, ami megzavarja a kilátást, és a természetes fény is nagyobb felületen keresztül áramolhat a lakóterekbe.

Bár elsőre anomáliának tűnik, a keret nélküli szerkezetek csak nevükben keret nélküliek. A keretnélküliség ugyanis nem a szerkezetre, sokkal inkább a látványra vonatkozik. A múlt század első felében a Bauhaus korszakban indult el az igény a transzparenciára, az egyre vékonyabb keretszerkezetekre. Bár az akkori technikai lehetőségek a nagy egybefüggő üvegfelületek gyártására nem adtak lehetőséget, de az őszinteség jegyében filigrán osztásokkal és hatékonyan merevítettek. Majd a hőtechnikai igények növekedésével – tetőpontján az olajár robbanással –, lefutó időszak következett hazánkban, de a kilencvenes évek közepétől a tervezők és a megrendelők is egyre gyakrabban keresték a transzparenciát és nyúltak a keret nélküli szerkezetekhez, így ma már újra reneszánszát éli ez az irány.

A mai transzparens rendszerek alig látható keretekkel rendelkeznek, ugyanakkor szerepük fontos, hiszen fizikailag ezek hordozzák az üvegezést vagy más áttetsző kitöltő anyagot. Fontos, hogy ezek a keretek ellenállók legyenek a meteorológiai változásokkal szemben, és a termékekre ható mechanikai terheléseket is bírják. Hollandia környékén a megrendelők az extra vékony, acél keretrendszerű szerkezeteket keresik, míg más európai tájon az alumínium vagy egyéb speciális kompozit termékek alkalmazását javasolják a szakemberek. A padlótól mennyezetig terjedő nyílászáró szerkezeti kultúrában a tetemes súlyú háromrétegű üvegezés mozgatási kihívásai miatt sokkal inkább a tolót preferáljuk fixekkel kombinálva, bár alumínium rendszerekben vannak lehetőségek a három méter magas nyíló-bukó szerkezetű termékkörben is. A keret nélküli rendszerek fő célja, hogy a tulajdonos az épület használata során minél nagyobb felületen keresztül, szinte zavartalan kilátásban gyönyörködhessen.

Fontos kiemelni, hogy a keret nélküli rendszerek jóval magasabb árkategóriát képviselnek a hagyományos társaikhoz képest. A minimál koncepció is sok esetben igényli, hogy minél nagyobb üvegfelületeket lássunk a határoló falon keresztül. A cél tehát, hogy minél kevesebb festett vagy színezett határfelület tűnjön föl az üveg és a fal között, s lehetőleg az árnyékoló is rejtve maradjon. Sokan szeretik, ha a falból csak az üveg látszódik ki, és semmi más. Természetesen vannak olyan építészek is, akik nem kedvelik ezt a vonalat, s inkább azzal értenek egyet, ha egy szerkezet funkcióval és őszinteséggel bír, s ez a funkció látszik is, az az épülethez is hozzáad. Ahogy Lovász Károly, a KAV ügyvezetője is megfogalmazza, az alumínium rendszerek előnye, hogy mindkét igénynek meg tudnak felelni: „A KAV-nál a különböző rendszerek kombinálásában hiszünk. Ahová való, oda tegyük be a keret nélküli rendszereket, ahová viszont nem, ott próbálunk más – az ügyfélnek és az építésznek is tetsző – alternatívát ajánlani. Előfordul, hogy a toló és nyitó funkciókat is keverni szeretnék az ügyfelek, ezt is igyekszünk mindig megoldani. Megesik, hogy a tervezés során nem gondolnak arra, hogy ezeket a nem egyszer 800-1000 kg-os üvegmezőket (egymás mögé tolva, gyakorlatilag egy kis vonalban) az épület képes legyen hordozni. Tehát már az építés folyamatban van, amikor az ügyféllel találkozunk, s kiderül, statikailag nem bírja el az épület a megfogalmazott igényeket. Ezért arra kérjük az építészeket, hogy a statikai tervek készítése előtt– amikor már vázlattervek rendelkezésre állnak, a kubatúrák kialakultak–, inkább konzultáljanak velünk (link beszúrása: https://dev.kavaluminium.com/aktualis/a-kav-az-epiteszek-munkajat-is-segiti-53), hogy biztosan képes legyen az épület és mi is, mint szakemberek teljesíteni, amit az ügyfél szeretne.”