Mindenhova hatalmas üvegfelületek kellenek?

Munkatársaink egyre többször találkoznak olyan lakóépületi tervekkel, amelyekben a hatalmas üvegfelületek dominálnak. A transzparencia, a környezettel való kapcsolat és a folyamatosan beáramló fény mellett design szempontból is érthetőek ezek az elképzelések. Azonban számos esetben mégsem valósíthatóak meg, vagy csak jóval magasabb ráfordítással, a tervek komplexebb átalakításával. Új sorozatunkban az üvegfelületek méreteinek kérdéskörét járjuk körbe Lovász Károllyal, a KAV ügyvezetőjével és Mravik Csaba fejlesztési főmérnökkel. 

Sokan vágynak hatalmas üvegfelületekre az otthonukban, de mik ezeknek a beépítési korlátai?

Lovász Károly:

Akár azt is mondhatnám, hogy a siker és az üveg rokon lelkek: nem titkuk, hanem áruk van. Amikor egy építész kritikusan nagy üvegfelületet tervez, a megrendelő automatikusan belemegy, hiszen ennél designosabb, coolabb dolgot nem nagyon tud elképzelni. Azonban, amikor a megvalósítás közeli állapotokat kezdik el költség szempontból vizsgálni, vagyis egy villaépületnél eljut a projekt odáig, hogy generálkivitelezőket tenderezzenek, ők próbálják megoldani az üvegfelületek kérdéskörét azzal, hogy nyílászáró gyártókat közvetlenül keresnek meg. Nagy üvegfelületeknél a PVC ablakgyártók nem jöhetnek szóba, így fás vagy alumíniumos cégeket hívnak meg. Kritikusan nagy üvegeknél a fa rendszerekkel foglalkozók általában maguktól „kilépnek a körből”, hiszen ők nem tudnak (vagy nem szeretnek) függönyfalakat, alakos üvegtetőket, 7-800 kg-os tolóajtókat kezelni. Az alumíniumosoknál pedig kétfajta cég létezik: az egyik elkezdi felosztani az egybe tervezett felületeket és megpróbálja valahogy megoldani így saját erőforrásból, a másik pedig – leginkább mi – úgy szervezi az előkészítő tervezését és az ebből eredő kalkulációját, hogy azokat a nagy üvegfelületet valóban oda tudjuk applikálni.

Ilyen feladatoknál mivel szoktatok szembesülni, milyenek a tervek?

L.K.: Gyakran szembesülünk azzal, hogy az építész megtervez egy üvegfelületet, de szakági konzultáció híján ennek a háttéranyagát – pl.: napvédelem, üvegtábla-gyárthatóság, üvegstatika és méretezés – nem gondolja végig.  A megoldást rábízza a generál- vagy a szakkivitelezőre. Stocker György tanár urat tudnám idézni, aki elmondta, hogy tapasztalatai szerint pl. a szigetelési szaktervezési feladatokat mindig kiadják alvállalkozásba az építészek, azonban a homlokzati elemek közül az üvegszerkezeti tervezésre – ami ugyanúgy hőszigetelő, lég- és vízzáró, homlokzatképző anyag – nem költenek. Ez szerintem az egyik legnagyobb szakmai hiba, ebből a latinos megoldásból ered nálunk a lecsapódó bajok többsége. Hiszen a szaktervezők tudják megalkotni a valós csomópontokat, végiggondolni az üvegfelület fogadószerkezetét, az üvegpanelt statikailag és gyárthatóság vagy akár szállíthatóság alapján méretezni. Visszatérő ügyfelünknek kivitelezünk most egy olyan villaépületet, amelyen két szintmagas, hat méter magas üvegek vannak élére állítva, tehát 2,4 x 6 méteres táblákból van körbe sorolva az „U” alaprajzú nappali. Ilyen üvegfelületek nemcsak a megfogásban, hanem a háttérszerkezeti, gyámolítási és daruzási kérdésben is nagyon komoly felkészültséget igényelnek. Nem sztenderden gyártható anyagokból vannak kialakítva, hiszen klasszikus függönyfalba nem lehet másfél tonnás üvegpanelt beépíteni.

Miért?

L.K.: Mert a sztenderd, kommunális épületbe tervezett függönyfalak kisebb üvegfelületekre és kisebb üvegtábla súlyokra vannak méretezve. Ezért olyan megoldást kell alkalmazni, ami a keretrendszer, a háttér vázszerkezet vagy befogás teherbírását megnöveli ugyanakkor képes fogadni a három rétegű üvegpanel mélységét is. Ez már mind szaktervezési kérdés. Amikor egy építész ilyen típusú megoldást szeretne, fontos lenne kiadnia a feladatrészt üvegszerkezet szaktervezőnek, mert amikor egy „ablakos” belép a folyamatba, az már sokszor késő. Az ügyfél már elfogadta és megszerette a nyílászáró méretet, az építész pedig nem hajlandó a koncepciójából engedni. A mérnökeink kitalálnak egy megoldást, leadjuk az árat, ám a megvalósítást az ügyfél nem tudja kifizetni, és a legtöbb esetben sajnos nem is érti ezt a felettébb kényes helyzetet. Nekünk hamarabb kell belépnünk ezekbe a projektekbe, és akkor közösen tudnánk kialakítani olyan üvegmezőket, amik beleférnek a költségvetésbe és gyártásban majd telepítésben is egyaránt megvalósíthatók.

Mravik Csaba:

Számos esetben egyébként én azt tapasztalom, hogy ezek a tervek félretájékozódásból is születnek. Az ügyfél lát a neten egy házat hatalmas üvegfelületekkel, így azt megfogalmazza igényként. Amikor rákérdezünk, hogy hol látta, milyen vastag volt az üveg, volt-e árnyékolás, arra már nem tud felelni. Ilyenkor el kell mondanunk, hogy egy- vagy kétrétegű üvegből ez megvalósítható lenne, de háromrétegű üvegből – ami nálunk az éghajlati adottságok miatt szükséges – már olyan a súlya, ami nem legyártható vagy nem telepíthető hagyományos elemekkel. Persze felmerülhet megoldásként, hogy az esztétika és a méretek miatt elengedjük a hőtechnikát, de ebben az esetben például energetikai besorolásnál rosszabb minősítést kaphat a ház…. Gyakran tapasztaljuk azt is, hogy a tervezésnél, mint szempont kimarad a szállíthatóság, az organizáció és annak költségei. Egy hatalmas üvegfelületnek a szállítását meg kell oldani, a tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a telek adottságai lehetővé teszik-e az odaszállítást – fel tud-e menni egy teherautó, milyen légkábelek vagy aluljárók akadályoznak útközben, be lehet-e daruzni az üveget – és ha igen, annak hány részletben és mi a költsége. Volt olyan esetünk, hogy annyira kanyargós volt az út, hogy a speciális szállítójármű egyszerűen nem tudott elfordulni az üveggel. És persze azt is fel kell tudni mérni, hogy mi van akkor, ha az üveg eltörik. Ha megépítik a medencét, elkészül a kert vagy a kerítés, lehetséges-e az üvegcserét elvégezni? Ezeket az aspektusokat is fontos, hogy figyelembe vegyék a tervezésénél.